TOP

Hol tesztelik azokat a termékeket, melyeket nem állatokon teszteltek.

Komoly vitákat okoz, ha a kozmetikaipar szóba kerül, hogy vajon miképpen tesztelték az adott terméket, azaz, hogy miképp győződtek meg arról, hogy forgalmazható az üzletekben anélkül, hogy valamilyen bőrirritációt okozna a termék. Régebben az volt az általános, hogy állatokon tesztelték a különféle termékeket, azonban ma már ez a módszer nagy ellenállásokat vált ki a lelkes állatvédőkből, így számos olyan forgalmazót találunk a piacon, melyek egyéb pozitív tulajdonságuk mellett azt is hirdetik, hogy nem tesztelték a termékeiket állatokon. 

Ezeket nevezzük cruelity-free termékeknek.

Bár ezeken belül is vannak “teljesen tiszta”, “félig-meddig tiszta”, és “hopp ebben mégis csak kilógnak a sorból” gyártók. Természetesen ezek a kategóriák csak a cikk írójának saját elnevezései – alattuk pedig azt értem, hogy sajnos vannak olyan kozmetikum gyártó cégek, melyek annak ellenére, hogy az adott terméket nem tesztelték állatokon, más termékek esetében, vagy a felvásárlók megválogatása esetében már nem annyira elkötelezettek mint a felcímkézett termékeik esetében.

A szigorúan vett cruelity-free termékek listájára ezeket nem veszik fel.

Ez többnyire úgy épül fel, hogy: a leányvállalat kifejleszti a terméket, melyet cruelity-free termékként tüntet fel – ez lehet, hogy igaz, de nem árt megnézni azt sem, hogy az anyavállalat sem folytat -e ilyen jellegű kísérleteket. Sok esetben ugyanis több leányvállalattal rendelkeznek, és az egyik cruelity-free, a másik nem. A szigorú listákra ők nem kerülhetnek fel. Ahogy azok sem, akik bár maguk nem folytatnak állatkísérleteket, de harmadik félt megbíznak ilyesmivel – például olyan gyártóktól szerzik be az alapanyagot, akik azokat állatokon tesztelték. Számos olyan cég van tehát a piacon, akik évtizedek óta cruelity-free cégként hirdeti magát, közben viszont az igazság esetleg annyi, hogy közvetlenül nem folytatnak állatkísérleteket. Az viszont, hogy nyakig nincsenek benne a dologban nem jelenti azt, hogy nem süllyedtek bele derékig.

A listára továbbá azok sem kerülhetnek fel, akik a termékeiket Kínában is forgalmazzák, ugyanis Kína államilag szabályozza a kozmetikai szerek behozatalát, és kizárólag olyan termékeket enged be az országba, melyeket helyileg is letesztelnek állatokon.

Az állatkísérletek ellen szigorúan felszólalók még azt is hozzá szokták tenni, hogy ha a népszerű drogériákban vásárol az ember, akkor is támogatja az állatkísérleteket, mert az ilyen drogériákban túlnyomó többségben forgalmazzák az állatokon tesztelt termékeket, így hiába próbálunk elhatárolódni ezektől, a kifizetett összeg egy részével mégis támogatjuk őket.

Ez nem pusztán egy hóbort, vagy divat: az állatkísérleteket törvény is tiltja, Magyarországon, és az egész Európai Unióban is. Európa a 2000-es évek eleje óta próbálkozik az állatkísérletek elleni törvények beiktatásával, de csak 2013 óta van szigorúan véve ez a törvény, azután, hogy uniós támogatást biztosítottak 2007 és 2011 között az ilyen jellegű kutatásokra, melyekre összesen 238 millió eurót költöttek. Olyan alternatívákat kerestek, melyekkel felváltható az állatkísérlet. Most már laboratóriumi körülményekkel próbálják ezeket a kísérleteket felváltani, azaz mesterséges szövetek létrehozásával. Részletesebben megfogalmazva: sejtkultúrákat és hámsejteket növesztenek mesterséges, laboratoriumi úton, és ezeken tesztelik a termékeket, illetve számítógépes szoftverekkel való modellezés révén igyekszenek megállapítani, hogy az adott élvezeti cikk alkalmas -e a forgalmazásra vagy sem.

 

 

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.